Már évek óta bevett jogalkotási gyakorlat, hogy a naptári év vége felé a – még függőben lévő – szabályozásokat elfogadják és kihirdetik a Magyar Közlönyben, s hatályba is lépnek a következő év elejétől. Jelen anyag egyes részei a jogszabályok megjelenésének megfelelően eltérő időpontokban készültek. Először a Közlekedési Törvény, aztán a kapcsolódó Kormányrendeletek, majd a Miniszteri rendeletek változtak.
Ebben a 2019. évi áttekintésben is vissza kell lépni 2018. decemberére. (Rövid ismétlés.)
2018. Decemberben (MK. 200. szám 2018.12.15. Szo.) a 2018. évi XCVIII. törvény keretében az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról kaphattunk hírt. Ennek alapján a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi 2019. március 15.-étől. (Kkt. 18. § (1) bekezdésében lesz.)
Létrehozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (Vizsgaközpont; KAV), ami a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát végzi 2019.01.01.-től. (Kkt. 18. § (8) bekezdés)
Változás, hogy a Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja értelmében az iskolavezetői tevékenység végezhető érvényes vezetői engedély nélkül is szintén 2019.01.01.-től.
Ezt követték a kapcsolódó kormányrendeletek változásai az új és módosított szabályozásokhoz még az ünnepek előtt.
Ennek keretében megjelent a 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)
Ebben szabályozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. …
A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól. (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)
2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása
6. § „(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”
5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
A PÁV vizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül lefolytatja a vizsgaközpont. (2. § (4) bekezdés) A jelentkezés módozatai és menete: webes felület, postai út, vizsgaközpontnál személyesen. (4. § (1a)-(1d) bekezdések) A PÁV véleményt a vizsgálat után 15 napon belül írásban kell közölni az érintettel, akinek szintén 15 nap áll rendelkezésére felülvéleményezés kérésére. (7. §) A rendelet 10/A §-10/C §-ai az egyes vizsgálati kategóriákhoz tartozó követelményeket, az elbírálás szempontjait és a korlátozó, kizáró okokat tartalmazzák.
2019. Január elején jelent meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2019. (I. 7.) ITM rendelete a járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. (MK. 2. szám 2019.01.07. H.)
2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosításában meghatározták a vizsgálati díj fizetésének helyét, idejét (KAV számla, kérelem benyújtásakor), illetve a vizsgálati időpont lemondás feltételeit és a túlfizetések rendezési szabályait.
3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása
Ekkor rögzítették, hogy a szakoktatói munkaidőt tanórában kell számolni.
Módosultak továbbá a képzési rendelet mellékletei is: a 3., 8., 12., 13. és 16. mellékletek.
A 8. Mellékletben az elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési karton hitelesítésekor a hitelesítő rovatba a „Pótlás” szót kell bejegyezni. Az elvesztés tényét és körülményeit a vizsgaközpont jelzi a közlekedési hatóságnak.
A 13. mellékletben (GKI) a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpálya, vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezés rendelkezésre állásának igazolása is szükséges, a kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell ezen dokumentumot is.
4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása
Ebben megjelölték, hogy a rendelet Mellékletében meghatározott díjakat milyen számlákra kell befizetni. Egyrészt az ITM részére teljesítendő a szakoktatói (az utánképzési foglalkozásvezető is), az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenységek engedélyezésének díja, valamint a közúti járművezető, közúti közlekedési szakember tanfolyami képzésének, valamint az utánképzési tanfolyam engedélyezési eljárásának díja. Másrészt az elméleti és gyakorlati vizsgák, valamint a más ügyekhez tartozó eljárási díjak a KAV számára teljesítendők.
Az 1/2019. (I.7.) ITM rendelet hatályos 2019.01.07. H. 10.00 órától.
Februárban a Hivatalos Értesítő10. számában (2019.02.28. Cs.) megjelent a 4/2019. (II.28.) ITM utasítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
Márciusban a 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet jelent meg az autóbuszos közúti személyszállításhoz kötődő piacfelügyeleti tevékenységről és bírság mértékéről. (MK. 39. szám 2019.03.12. K.)
Áprilisban a 2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjához kötődő törvénymódosításokról tájékozódhattunk. (MK. 63. szám 2019.04.11. Cs.)
Májusban a 16/2019. (V. 3.) BM rendelettel módosultak a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályai. (MK. 74. szám 2019. 05.03. P.)
Júniusban látott napvilágot a 15/2019. (VI. 18.) ITM rendelet, ami a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról rendelkezett. (MK.102. szám 2019.06.18. K.)
A veszélyes áruk szállításáról szóló egyes kormányrendeletek módosítása is megtörtént a 156/2019. (VI. 28.) Korm. rendelettel. (MK. 112. szám és Mellékletei 2019.06.28. P.)
Júliusban tájékozódhattunk a 24/2019. (VII. 4.) ITM utasítás alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium Ügyfélszolgálati Információs Irodája működésének rendjéről. (HÉ. 39. szám 2019.07.04. Cs.)
Emellett volt KRESZ-módosítás is: a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet. (MK. 130. szám 2019.07.26. P.)
A „Tájékoztatást adó jelzőtáblák”-nál (17. §) többlet információt mutató kiegészítések kerültek megadásra.
„(2) Az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínű - jelzőtáblák adhatnak tájékoztatást.”
„(2a) A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre – a 2. számú függelék 20/a. ábra szerint – utaló tábla alapszíne barna. E tájékoztató tábla kiegészítő jelzőtáblájának felirata utalhat a vallási közösség nevére, az általa használt épület nevére és az általa végzett vallásos szertartások időpontjára.”
A „Párhuzamos közlekedés” (36. §) tartalmazza az autóbusz forgalmi sáv használatát a (8) bekezdésben. Itt tételesen felsorolásra kerül, hogy kik és milyen feltétellel jogosultak ennek használatára. Ezen b) pont bf) alponttal egészül ki: (Az autóbusz forgalmi sávban)
„bf) nemzetközi sportszövetség, nemzetközi sportvilág esernyőszervezetének nemzetközi sporteseményei vonatkozásában a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény szervező bizottsága közreműködésével kijelölt jármű – a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény ideje alatt és azzal összefüggésben a sportesemény helyszínéül szolgáló települések területén – az autóbusz forgalmi sáv ideiglenes használati feltételeit, a használathoz kapcsolódó irat tartalmát és ennek kibocsátási körülményeit tartalmazó, a Kormány egyedi határozatában foglaltak szerint”
(közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.)
A KRESZ IV. fejezete az „Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok”-ról szól. Ebben a „Figyelmeztető jelzést használó járművek” -ben (50. §) történt módosulás.
A KRESZ 50. § (1) bekezdése a következő l)–n) ponttal egészül ki:
(A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:)
„l) a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzési és kivizsgálási tevékenysége közben,
m) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy személy távfelügyeleti tevékenysége végzése közben,
n) a – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – a biztonsági okmányok szállítása közben.”
Hatályos: 2019.07.27. szombattól.
Augusztusban a veszélyes árukhoz kötődő miniszteri rendeletek módosultak: 20/2019. (VIII. 1.) ITM rendelet. (MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.)
Kiadták a 1487/2019. (VIII. 1.) Korm. határozatot a Csepeli Szabadkikötő kapacitásbővítő fejlesztése ügyében is. (MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.)
Megjelent még a 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet a légiközlekedés, a víziközlekedés és a vasúti közlekedés biztonságát, környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről és a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet módosításáról. (MK. 141. szám 2019.08.14. Sze.)
Szeptemberben olvashattuk a 219/2019. (IX. 10.) Korm. rendeletben a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló változásokat. (MK. 151. szám 2019.09.10. K.)
Kiadták továbbá a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendeletet az egyes közlekedési és környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről. (MK. 156. szám 2019.09.20. P.)
Októberben jelent meg – a fenntarthatósághoz kapcsolódóan – a 243/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről. (MK. 171. szám 2019.10.22. K.)
Szükségessé vált a KAV működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosítása is, amit a 248/2019. (X. 24.) Korm. rendelettel realizáltak. (MK. 172. szám 2019.10.24. Cs.)
1. 139/1991. (X. 29.) Korm. r.: Utánképzés
Utánképzés folytatására az illetékes közlekedési hatóságtól lehet engedélyt kapni, a vizsgaközponttól pedig az egyes programok megtartására megbízást. Utánképzésre jelentkezni a vizsgaközpont bármelyik szervénél lehet. A feltárásnak a közlekedési ismeretek hiányosságait felmérő része számítógépen történik. A feltárás eredményének függvényében a vizsgaközpont a kötelezettet az ügyfél számára legmegfelelőbb programba sorolja. Az utánképzés díját a vizsgaközpont számlájára kell befizetni a foglalkozás megkezdése előtt. Az utánképzés teljesítéséről a vizsgaközpont meghatározott adattartalmú igazolást ad ki. A vizsgaközpont működteti a feltáró csoportot (explorációs team) és annak vezetőjét is ő bízza meg. Változott az egyes programokon az engedélyezett létszám. Az I. programnál legfeljebb 20 fő; a III., a IV., a VI. és a VII. programokban pedig maximum 15 fő vehet részt csoportonként. A II. program szerinti közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozás a képzési-vizsgáztatási miniszteri rendelet szerinti gyakorlati oktatásnak minősül, ahol a jármű felelős vezetője a foglalkozásvezető. Az utánképzést végzők tevékenységét a vizsgaközpont ellenőrzi.
2. 179/2011. (IX.2.) Korm. r.: Képzés-vizsgáztatás általános szabályai
A „Vizsgáztatás” alcím kiegészült.
„5/A. § A vizsgaközpont vizsgaszabályzatban határozza meg
a) a képző szervek tanuló részére készített írásos tájékoztatójának tartalmi követelményeit,
b) a vizsgára jelentkezés rendjét,
c) a vizsgázó értesítési rendjét,
d) a vizsgák szervezési rendjét,
e) a vizsgán meg nem jelenés következményeit.”
Változás van a Közlekedési Szakértői Testület-ben is: az eddigi elnök és 6 tag immár elnök és 8 tagra bővült, akiket a miniszter kér fel, ami 9 évre szól az eddigi 5 helyett.
3. 382/2016. (XII.2.) Korm.r.: Közlekedési igazgatási hatósági feladatokat ellátó szervek
Kijelölték, hogy a vizsgaközpont felügyeletét a miniszter látja el.
4. 284/2018. (XII.21.) Korm.r.: KAV kijelölése és feladatainak meghatározása
A vizsgaközpont és a közlekedésért felelős miniszter 2019. december 31.-ig elszámol az utánképzési díjak tekintetében úgy, hogy a működésre és fejlesztésre fordítandó összeget a miniszter visszahagyja a vizsgaközpont részére. A KAV a jelenlegi központosított informatikai rendszert 2020. december 31.-ig jogosult használni.
Ezen rendelkezések 2019.11.01.-én léptek hatályba.
Novemberben (MK. 182. szám 2019.11.15. P.) megjelent a 2019. évi LXXV. törvény, ami öt nemzetközi közlekedési Egyezmény, Jegyzőkönyv, Megállapodás Magyarországon törvényben történő kihirdetését tartalmazza. (Genfi Közúti Egyezmény, Jegyzőkönyv, kiegészítő Megállapodás, módosító Megállapodás és Genfi Útjelzési Egyezmény.) Ezen dokumentumokat így transzformálják a magyar jogrendbe. Ezek nemzetközi szerződésnek tekintendők, amik jogokat és kötelezettségeket adnak, biztosítanak a részes államoknak. Keretet biztosítanak egy egységes nemzetközi mozgástérhez.
Decemberben ismét rengeteg közlekedéshez kapcsolódó jogszabály látott napvilágot. A 2019. évi CXV. törvény egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól: a közúti közlekedésről, a gépjárműadóról, a közúti közlekedési nyilvántartásról, a regisztrációs adóról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, a személyszállítási szolgáltatásokról és az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról. (MK. 206. szám 2019.12.17. K.)
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárásokhoz kötődő módosításáról tájékozódhatunk a 2019. évi CXXVII. törvényből. (MK. 212. szám 2019.12.19. Cs.)
A 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet pedig a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek, továbbá a vasúti vizsgaközpont és a hajózási vizsgaközpont kijelölésével összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról rendelkezik. (MK. 213. szám 2019.12.20. P.)
5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása
Az 1978. április 1. után megszerzett PÁV minősítés kiadására írásbeli kérelmet kell beadni a Vizsgaközponthoz, az igazolás díja 3000,- Ft. A PÁV vizsgálat 2 munkanapon belüli lemondása vagy meg nem jelenés esetén kizárólag a Vizsgaközpont szabályzata alapján van mód a befizetett díj visszatérítésére.
6. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása
Pontosítottak, illetve meghatároztak új fogalmakat, beillesztették a jogutódlás szabályozását.
A közlekedésbiztonsági alkalmasság igazolásaként a vizsgázó köteles bemutatni a vezetői engedélyét, még akkor is, ha nem előfeltétele a megszerezni kívánt kategóriának a meglévő engedély.
A szakoktatókkal kapcsolatos változások:
A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei: (18. § (3) b) pontja)
Alapképzésre a jelentkezés feltétele a legalább 2 éve érvényes, nem kezdő, „B” kategóriás vezetői engedély. Az „A” és „C” kategóriák kiegészítő képzésnek kerültek át. Ennek megfelelően módosították a végzettséggel végezhető oktatások körét, amit a 3. mellékletben a 2. pontban 2.6. alponttal egészítettek ki:
A 2019. szeptember 1-jét követően indult alapképzést végzett szakoktató gyakorlati képzést csak „B” kategóriában oktathat.
A szakoktatók ledolgozható órakeretét érintő változás, hogy a szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában oktathat. Oktatás és vizsgáztatás során a szakoktatói igazolványt köteles jól láthatóan magán viselni, a jármű kötelező biztosítása meglétének igazolását pedig magánál tartani.
Az akkreditációs eljárás a 38. §-ba került a 16. Mellékletből.
Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárás követelményrendszerének szabályozása több helyen található: 24/2005. GKM r. 8. mellékletében, a közlekedésért felelős miniszter (ITM) által kidolgozott Tantervi és Vizsgakövetelményekben, valamint a Vizsgaközpont Vizsgaszabályzatában együttesen kerül szabályozásra. A közlekedésért felelős miniszter hatásköre a Tantervi és Vizsgakövetelmények, a Bizonylati albumok és egyéb szakmai szabályozók kiadásának joga. A Vizsgaközpont dolgozza ki a Vizsgaszabályzatot, valamint a Vizsgáztatás rendje és ügyvitele dokumentumait. Így jelentősen módosult a 24/2005. GKM r. 8. melléklete.
10. A 84/2009. (XII. 30.) KHEM díj rendelet módosítása értelmében (1.§(4a)) „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Melléklet IV. pontja alapján a vizsgaközpont által befizetett összeget a vizsgaközpont felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatokra használhatja fel.”
A 45/2019. (XII.20.) ITM rendelet 2020. január 1. napján lépett hatályba, kivéve a PÁV igazolás 3000 Ft-os kiállítási díja, ami a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azaz 2020.01.20.-án.
