MK. 182. szám 2019.11.15.P.
2019. évi LXXV. törvény
A Genfben, 1949. év szeptember hó 19. napján kelt közúti közlekedési Egyezmény (Genfi Közúti Egyezmény), a Genfben, 1949. év szeptember hó 19-én kelt közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv (Jegyzőkönyv), a Genfben, 1950. év szeptember hó 16-án kelt, az 1949. szeptember hó 19-én Genfben aláírt közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodás (kiegészítő Megállapodás), a Genfben, 1955. év december hó 16-án kelt, az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és az 1949. évi közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő, az 1950. szeptember 16-án kötött európai Megállapodás módosítása tárgyában létrejött, a közúti munkálatok jelzéséről szóló Megállapodás (módosító Megállapodás), valamint a Genfben, 1957. év december hó 13. napján kelt, az útjelzésekre vonatkozó európai Egyezmény (Genfi Útjelzési Egyezmény) kihirdetéséről 7428. old.
Megjelent a Magyar Közlöny 182. számában (2019.11.15. P.) a 2019. évi LXXV. törvény, ami öt nemzetközi közlekedési Egyezmény, Jegyzőkönyv, Megállapodás Magyarországon törvényben történő kihirdetését tartalmazza. (Genfi Közúti Egyezmény, Jegyzőkönyv, kiegészítő Megállapodás, módosító Megállapodás és Genfi Útjelzési Egyezmény.) Ezen dokumentumokat így transzformálják a magyar jogrendbe. Ezek nemzetközi szerződésnek tekintendők, amik jogokat és kötelezettségeket adnak, biztosítanak a részes államoknak. Keretet biztosítanak egy egységes nemzetközi mozgástérhez. A felsorolt nemzetközi dokumentumok az 1962. évi 28. törvényerejű rendelettel kerültek kihirdetésre, amely azonban 2007. július 1-én hatályát vesztette (2007. évi LXXXII. tv. 1.§ (1) alapján). Ugyanakkor a nemzetközi jog értelmében Magyarország továbbra is részese a fent említett szerződéseknek, ezért indokolt ezek ismételt kihirdetése. Természetesen eddig is a nemzetközi Egyezmények alapján íródtak a közlekedési jogszabályaink.
Az aláíró államok feladata a részletes jogi szabályozás kidolgozása a megadott kereteken belül. Harmonizációból fakadóan rendeletalkotások következhetnek belőle, de előfordulhat tartalmi változás, változtatás is, nem csak formai módosulás történhet. Érintheti a közlekedés szabályait, a jelzések rendszerét, a műszaki rendeleteket, az igazgatási szabályozást vagy éppen a közúti munkálatok jelzéseit is.
