Éves áttekintés 2018

 A Kormány még október végén benyújtotta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának törvényjavaslatát, amit az Országgyűlés december 12-i ülésnapján fogadott el, majd 2018.12.15-én jelent meg a Magyar Közlönyben (200. szám). Erről adtunk hírt JOGSZABÁLYFIGYELŐ rovatunkban is. Az itt olvasható anyagunk egyes részei a jogszabályok megjelenésének megfelelően eltérő időpontokban készültek, melyeket a különböző egységek elején feltüntettünk. Először a Közlekedési Törvény, aztán a kapcsolódó Kormányrendeletek, majd a Miniszteri rendeletek változtak.

Az újonnan létrehozott Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. ugyancsak szabályozták. Emellett a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi majd. Ez utóbbi 2019. március 15.-étől. Így több helyen – a szervezeti változások miatti – szövegrész-cserékre is szükség volt. Néhány helyen pontosabb lett a szabályozás, bizonyos részeket töröltek a régebbi joganyagból, de valamennyi új is került bele, kiegészült a jogszabály, korszerűsödött.

A Törvényből most csak a képzés-vizsgáztatáshoz kapcsolódó változásokat gyűjtöttük össze. Az alábbi anyagban tehát minden bekezdésnél külön-külön elsőként a jelenlegi szabályozás olvasható. Ezekben dőlt betűvel emeltük ki azokat a részeket, amik az új törvényben változások lesznek, ezt követően az új szabályozásban pedig vastagon szedve látható a módosulás. (Mintegy egymással párhuzamosan.) A legutolsó rész pedig a jelenlegi szabályozásban még nem található, az kiegészítésként került a törvénybe. 
Ez a vizsgaközpont kijelölt felügyeleti szervének hatósági ellenőrzését szabályozza. 
Az egyes egységek mindegyikéhez pedig a hatályba lépés ideje látható a szövegezés után. Kékkel szedve hozzáfűzések olvashatók. Áthúzással jelöltük a törölt szövegrészt. (Pl. Korm. rendeleteknél.)

 

2018. évi XCVIII. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

Készült: 2018.dec.20.-án

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

Jelenlegi szabályozás:

18. § (1) *  A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) …

A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.”

Hatályba lépés: 2019.03.15.

Jelenlegi szabályozás:

18§ (8) *  A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) …

A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.

A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(11) *  Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

(3) A Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:)

„b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(13) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

(4) A Kkt. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott

képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást a vizsgaközpont,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a közlekedési hatóságadja ki.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

(5) A Kkt. 18. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(16) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(17) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

A megváltozott Közlekedési törvény kapcsán kiadott új és módosított Kormányrendeletek

Készült: 2018.dec.27.-én

A Tanulóvezető mostani, 4-5. számában a Hírek, képek rovatban jelent meg a Közlekedési törvény módosításához kapcsolódó anyag, melyben jeleztük, hogy várjuk a kapcsolódó új Kormányrendeleteket és a régebbi szabályozások módosítását.

December 21-ével meg is jelentek ezek a joganyagok a Magyar Közlöny 209. számában. Először felsorolásként:

1. 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról 36305. old.

2. 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36307. old.

3. 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet Közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36368. old.

Van, ahol a jogszabályi szöveget idézve adjuk meg az új szabályozást, s akad, ahol a régi és friss anyag párhuzamosan került bemutatásra, kiemelve bennük az eredeti és a megváltozó vagy megváltozott részeket (dőlt és vastagon szedett betűvel).

A Kormány 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról

 

„1. § (1) A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatok ellátására 2019. január 1. napjától a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: vizsgaközpont) jelöli ki, amely országos működési területtel jár el.

(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét,

b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét,

c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

e) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

f ) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.”

Ezen rendelet tartalmazza továbbá az átadás-átvétel szabályozását a jogok, kötelezettségek, feladatok terén, a dokumentumok és iratok körében, szól a dolgozók jogviszonyáról, továbbá a feladatellátáshoz szükséges, központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, az informatikai rendszerekről, eszközökről és hálózatokról, mindemellett az irodai eszközökről, vizsgáztatás eszközeiről (tanpálya), az egyes ingatlanok és tárgyi eszközök használatáról is.

 

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Az egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervek közé a közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok tekintetében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság került, a PÁV határozat kiadásában járnak el.

Ebben megtalálható A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása is.

Régi szabályozás: 3. A képzés engedélyezése 3. §

(3a)  A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére és továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat.

Új szabályozás: 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján – a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján.”

Régi szabályozás: 6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése, szakfelügyelete során a közlekedési hatóság ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását.

Új szabályozás:  6. § (1) bekezdése helyébe

„(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése során avizsgaközpont ellenőrzi a tevékenység végzéséhez meghatározott feltételek és előírások megtartását, amelyet az ellenőrzés alá vont szervezet, személy köteles tűrni, azt nem gátolhatja, nem akadályozhatja.”

6.§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

Régi szabályozás:

(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat - a szakmai irányító közlekedési hatóság által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint - a vizsgáztatást végző közlekedési hatóság az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság rendelkezésére bocsátja.

Új szabályozás: 6. § (3) bekezdése helyébe

„(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint – a vizsgaközpont az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátja.”

Emellett hatályát veszti:

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

3. szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat;

6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (3a) A képzés ellenőrzésének és a vizsgáztatás módszertanának, az országosan egységes jogalkalmazás megteremtésének, az országos ellenőrzési terv végrehajtásának koordinációja érdekében a szakmai irányító közlekedési hatóság legalább negyedévente a vizsgáztatásra és a képzés ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságok részvételével értekezletet tart.

Ebben a Kormányrendeletben egységesítik, harmonizálják a jogszabályokat a vizsgaigazolás kiadásának tekintetében:

179/2011. Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte” szövegrész helyébe az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzett megszerezte” szöveg lép.

A régi szövegezés:

(5) A gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaigazolás annak adható ki, aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség meglétét a képzési rendeletben meghatározott módon kell igazolni.

Ez nem azt jelenti, hogy nem kell az alapfokú és közúti elsősegély vizsga a vezetői engedély megszerzéséhez; arra továbbra is szükség van. Csak azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell (már 2018-ban sem kellett) a Közlekedési Hatóságnál bemutatnia a vizsgán megszerzett kártyát, hanem – egy utat megspórolva – a Közlekedési Igazgatási Hatóságnál kérelmezheti a vezetői engedélyét.

Erről hamis hírek jelentek meg Karácsony előtt, s az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki is adott egy Közleményt még közvetlen az ünnep előtt, 2018.12.23-án, vasárnap.

https://hvg.hu/cegauto/20181223_Felreertes_tortent_elsosegelyvizsga_nelkul_tovabbra_sem_adhato_ki_a_jogositvany

Változott A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet is.

3. A közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságok kijelölése

4. § (2)  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:

10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása; (során).

 A Rendelet 4. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:)

„10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;” (során).

A Rendelet 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.” (KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: vizsgaközpont).

Régi szabályozás: 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 5. § c) pont cb) alpontja:

5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:

c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza

cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,

Új szabályozás:

(A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza:)

„cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, az alkalmazandó vizsgafeladatokat, a vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,”

A Rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá.”

A létrehozott vizsgaközpont feladatai közé tartozik a PÁV vizsgálat is, így A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása is megtörtént.

A Rendelet 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelem, illetve a megkeresés beérkezését követő naptól számított 60 napon belül folytatja le.”

A Rendelet 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére megállapított pályaalkalmassági minősítés érvényesítéséhez.”

Régi szabályozás:

3. § (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:

d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,

 Új szabályozás:

(Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges)

„d) a gépjárművezető munkáltatójának írásban indokolt kezdeményezésére, amennyiben a gépjármű tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat,”

Régi szabályozás: 3. §

(5) A pályaalkalmassági minősítés - az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján - 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.

Új szabályozás:

„(5) A pályaalkalmassági minősítés – a 10/C. §-ban foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn.”

A Rendelet 4. §-a a következő(1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni webes felületen, postai úton vagy a vizsgaközpont által meghatározott ügyfélfogadási időben, a vizsgaközpontnál személyesen lehet.

(1b) Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra webes felületen történő jelentkezés, időpont foglalás abban az esetben érvényes, ha a jelentkezéstől számított harmadik munkanapon a díj átutalással befizetésre kerül a vizsgaközpont részére. Ennek elmaradása esetén a vizsgaközpont a foglalt időpontot törli, újabb időpont foglalása csak a díj megfizetését követően lehetséges.

(1c) Amennyiben a gépjárművezető jelentkezését postai úton küldi meg, a vizsgálat időpontjáról a vizsgaközpont legalább tizenöt nappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti. Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a vizsgaközpontnál lehet.

(1d) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra a kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján, továbbá a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetén a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott jelentkezési lappal lehet.”

Régi szabályozás:

6. § (2) Ha az (1) bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.

Új szabályozás:

„(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, a vizsgaközpont a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti.”

Régi szabályozás:

7. § A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

Új szabályozás:

„7. § (1) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági minősítésről kiállított – a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti adattartalmú – pályaalkalmassági véleményt a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül írásbanközli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

(2) A gépjárművezető a pályaalkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgaközpontnál kezdeményezheti a pályaalkalmassági minősítés felülvéleményezését, amelyről a jelentkezőt a pályaalkalmassági véleményben tájékoztatni kell.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpontnál kell benyújtani, a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, vagy egy kérelemben, mely tartalmazza a gépjárművezető nevét, születési dátumát, a sérelmezett pályaalkalmassági vélemény számát, továbbá a felülvizsgálat indokát, valamint azt, hogy a felülvizsgálatról szóló értesítést mely címre kéri.

(4) A felülvizsgálati kérelmet egy háromtagú bizottság (a továbbiakban: másodfokú bizottság) bírálja el, amelynek eljárására irányadóak az elsőfokú vizsgálatra vonatkozó szabályok. A pályaalkalmassági minősítés tekintetében a másodfokú véleményezésében nem vehet részt a pszichológus, aki a kérelmező pályaalkalmassági minősítését első fokon végezte vagy abban közreműködött.

(5) A felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban, a másodfokú bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, amennyiben újabb vizsgálat lefolytatása vált szükségessé, úgy a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül állítja ki a pályaalkalmassági véleményt. A véleményt közölni kell a gépjárművezetővel, valamint azzal, aki az eljárást kezdeményezte.”

Régi szabályozás:

8. § A közlekedési hatóság - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve - a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.

Új szabályozás:

„8. § A vizsgaközpont – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott vizsgálati eredményéről a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.”

Régi szabályozás:

10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:

a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata,

Új szabályozás:

„a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, vizsgaközpont pályaalkalmassági véleménye,”

A Rendelet a következő 10/A–10/C. §-sal egészül ki:

„10/A. §

(1) A pályaalkalmassági minősítés során a vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a jelentkezésnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.

(2) A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie.

(3) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is – képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.

(4) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése. Olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.

(5) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I–III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Az alkalmasság megállapításához elégséges, ha a gépjárművezető az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel rendelkezik.

(6) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.

(7) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy

a) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (különösen autóbusz, trolibusz esetében),

b) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (különösen taxi, autóbusz, trolibusz esetében),

c) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (különösen hosszú utak, monotónia, telítődési hatások esetében).

(8) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.

(9) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

10/B. §

(1) A pályaalkalmasság elbírálása során a gépjárművezető minősítésekor a 10/C. § (1) bekezdés a)–e) és 10/C. § (1) bekezdés i)–j) pontjaiban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

(2) A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 10/C. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben.

(3) A 10/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

(4) A 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

a) előzetes szűrés,

b) részletes személyiségvizsgálat.

(5) A 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

(7) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

(8) A 10/C. § (1) bekezdés g) és a 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

(9) A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

(10) A pályaalkalmassági vizsgálatoknál figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes – esetenkénti – egyéni meghatározását teszi szükségessé.

(11) A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.

10/C. §

(1) A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok a következők:

a) elégtelen észlelési teljesítmény,

b) a közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje,

c) a jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje,

d) a figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje

e) az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya,

f ) az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása,

g) a közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak,

h) a gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására,

i) a jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség,

j) a pszichés kifáradás,

k) foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.”

 

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 1. melléklete: A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok.

 

A Kormány 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

 

Pár cím, amikről a módosítások szólnak. Ezek nem közvetlenül érintik a közúti járművezető, továbbá közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását.

1. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása: itt csak szövegrész hatályon kívül helyezése történik.

3. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

4. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

5. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása

6. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

 

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2019. (I. 7.) ITM rendelete a járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Készült: 2019.jan.10.-én

 

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

2. §

(1) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pályaalkalmassági vizsgálatért – a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek – a 2. számú mellékletben meghatározott pályaalkalmassági vizsgálati eljárási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni. A díjat akérelem benyújtásával egyidejűleg a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11711003-21463062 számú számlájára kell igazoltan befizetni.”

(2) Az R2. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. §

(1) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a díjat a járművezető fizeti meg, a 3. § (3) bekezdés d) pontja esetén azt a kezdeményezőnek kell megfizetni.

(2) Ha a gépjárművezető a kért kategóriára vonatkozóan érvényes pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik, továbbá ha a gépjárművezető befizette a gépjárműhasználat díját, azonban a vizsgálat napján a vezetési próba elmarad, a vizsgaközpont a befizető által megadott bankszámlaszámra banki átutalással a befizetett összeget vagy címre, készpénzkifizetés kézbesítésével a postaköltséggel csökkentett összeget a tárgyhót követő hónap 30. napjáig visszatéríti.

(3) Túlfizetés esetén a vizsgaközpont a befizetett díjtöbbletet a tárgyhót követő hónap 30. napjáig visszatéríti, ha a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a befizető a 2. számú mellékletben meghatározott díjat meghaladó összeget fizetett.

(4) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat lemondására a kitűzött időpont előtti 2. munkanapig sor kerül, a vizsgaközpont a kérelmező kérelmének megfelelően új időpontot ad vagy a befizetett díjat visszatéríti. A kitűzött vizsgálati időpont előtti 2. munkanapon belül történő lemondás esetén a vizsgaközpont visszatéríti a befizetett díjat.”

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

6. §

(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1) bekezdés 46. pontja helyébe a következő pont lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„46. Érvényes vezetői engedély, igazolvány: a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott végleges vezetői engedély, igazolvány, annak időbeli hatálya alatt.”

 

(2) Az R3. 2. § (1) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„47. vizsgaközpont: a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont.”

7. §

Az R3. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezető feladata és felelőssége biztosítani, hogy:)

„c) a képző szerv a képzési tevékenységre előírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megőrizze, továbbá, hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti, a közlekedési hatóság által lefolytatott ellenőrzés, illetve szakfelügyeleti intézkedés során a képző szerv székhelyén vagy előre bejelentett ellenőrzés, illetve szakfelügyeleti intézkedés esetén a képző szerv székhelyétől eltérő helyszínen lévő képviseletén a helyszínen, ügyfélfogadási idejében bemutassa.”

 8. §

Az R3. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közúti járművezetők vizsgáztatását a vizsgaközpont végzi. A vizsgát a vizsgaközpont szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő, a vizsgaközpont által szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt vizsgabiztos működik közre.”

9. §

Az R3. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közreműködésével történő vizsgára a tolmácsot a vizsgaközpontaz Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától biztosítja. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a kiválasztott nyelvben jártas más alkalmas személyt kellbiztosítani. A tolmács közreműködésével történő elméleti vizsgaigényt a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban kell benyújtani a vizsgaközponthoz. A tolmács díját a vizsgázó köteles viselni, és annak megfizetését a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 5 nappal köteles igazolni.”

10. §

Az R3. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakoktatók továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi.”

11. §

Az R3. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában, két egymást követő naptári héten legfeljebb 96tanórában oktathat.”

12. §

Az R3. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az iskolavezetők továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján végzi.”

13. §

(1) Az R3. 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (A (6a) szövegrész eredetileg a (6) bekezdésben szerepelt.)

„(6) A vizsgát a vizsgaközpont által megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket

a szaktanfolyamot követő vizsgán a vizsgaközpont által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével

vezényelt – a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő – vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak – a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához – évente a KTI által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.

(6a) A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,

a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,

c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza.”

(2) Az R3. 33. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A rendelet előírásait, különösen 5. §-a, 8. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 9. § (5), (7), (8)–(9) bekezdése, 12. §-a, 15. §-a, 27. § (2) bekezdése, 28. § (1) bekezdése, 34. § (1)–(2), (4)–(5) bekezdése, 35–37/A. §-a, 3. melléklet 3.2.2. és 3.2.3. pontja rendelkezéseit a szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra is megfelelően alkalmazni kell.”

14. §

Az R3. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 18. § (1) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdésében, a 27. § (4) bekezdésében,

a 30. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (6) bekezdésében részletezett képzés tekintetében a KTI ezen

tevékenységével kapcsolatos iskolavezetői feladatait és felelősségét a KTI ügyvezetője teljesíti, illetve viseli.”

Módosultak továbbá a képzési rendelet mellékletei is: a 3., 8., 12., 13. és 16. mellékletek.

3. melléklet: A közúti járművezetők képzésére vonatkozó részletes eljárási rend

8. melléklet: A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

12. melléklet: Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó előírások

13. melléklet: A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó előírások

16. melléklet: Az e-learning rendszerű képzésekre vonatkozó követelmények

A Mellékletek változásairól ezen anyag lentebbi részeiben lehet tájékozódni.

 

4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

22. §

(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A közlekedési hatóságnak A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmasság vizsgálatával kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott, kérelemre indult eljárásért és a vizsgáztatásért a Mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A Melléklet I., II., III. pont 16., 17., 18. pontjában és IV. pontjában meghatározott díjakat a kérelem benyújtásáig vagy a vizsgára való jelentkezésig a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdésében nevesített vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11711003-21463062 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A meghatározott díj átutaláson kívül készpénzben is megfizethető. A Melléklet III. pont 16., 17. és 18. pontja szerint beszedett díjakat a vizsgaközpont havi elszámolással, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig átutalja az ott meghatározott okmányt kiállító szerv részére.

(2a) A Melléklet III. pont 15. és 19. pontjaiban meghatározott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00290713-38100004 számú számlájára kell befizetni, az eljárási díj az Innovációs és Technológiai Minisztérium bevétele.”

(2) Az R4. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vizsgára jelentkezés esetében a vizsgadíj a képző szerv útján a vizsgára való jelentkezésig fizetendő meg. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása esetén a vizsgaszervezésben közreműködő képző szerv a vizsga díjának 78%-ára, a vizsgáztatásért felelős vizsgaközpont a vizsga díjának 22%-ára jogosult. A Mellékletben meghatározott díj a vizsgaközpont (2) bekezdésben nevesített számlára történő átutaláson kívül készpénzben is megfizethető és a befizetett díj a vizsgaközpontot illeti. A vizsgaközpont számlájára befizetett díj 3%-ára az Innovációs és Technológiai Minisztérium jogosult, melynek továbbítását a vizsgaközpont a (2a) bekezdésben nevesített számlára történő átutalással teljesíti.”

23. §

Az R4. 2. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Túlfizetés esetében az eljáró hatóság, illetve a vizsgaközpont a díjtöbbletet hivatalból vagy az ügyfél kérelmére az erről szóló döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül a kérelmező ügyfél részére, az általa írásban megjelölt számlaszámra vagy postai címre visszatéríti, ha a kérelem és vagy a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett.”

 24. §

Az R4. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A szakoktatói, az utánképzési foglalkozásvezetői, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díja tartalmazza a névjegyzékbe való felvétel díját. A díjat a felvételt kérőnek a kérelem benyújtásakor kell az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére az 1. § (2a)bekezdésében megjelölt előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni.”

25. §

Az R4. a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

 

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

 

6. Záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a kihirdetése napján 10 órakor lép hatályba.

(2) A 10. §, a 12. §, valamint a 15. § 12. és 14–16. pontja 2019. március 15-én lép hatályba.

 

Hatályos tehát 2019.01.07. H. 10.00 órától.

A KTI-hez tartozó képzésekre vonatkozó szabályozás pedig 2019.03.15.-étől.

 

24/2005. GKM képzési rendelet Mellékleteinek módosulásai 2019.01.07.-től

Készült:2019.jan.11.-én

 3. Melléklet

 

1. Az R3. 3. melléklet 3.2.1. pont 6) lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

„6) amennyiben betöltötte 24. életévét, és nem rendelkezik sem „A1” kategóriás, sem „A2” kategóriás vezetői engedéllyel”

Ez a módosítás a korlátozás nélküli motorkerékpárok vezetéséhez az óraszám-táblázatban a megjegyzés, hogy milyen előfeltétellel rendelkező tanulónak kell az adott óraszámokat teljesíteni.

Ezt megelőzően a feltétel így szólt: „amennyiben betöltötte 24. életévét és nem rendelkezik legalább két éves A2 alkategóriás vezetői engedéllyel”.

 

2. Az R3. 3. melléklet 3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.2. Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti-, valamint csoportos gyakorlati oktatás esetén

Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedési hatóság által kiadott tanterv figyelembevételével az iskolavezető határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni.

A tanfolyamon részt vevők névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon a tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni a vizsgaközpont részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A képző szerv – a vállalkozási feltételeinek megfelelően – az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történő elméleti oktatására vonatkozó kötelező óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-nál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára – azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt – pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.”

3. Az R3. 3. melléklet 4.1.4.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.1.4.3. A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.”

A mostani szabályozásból kikerült: „Amennyiben a mentesítés érdekében az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító igazolás alátámasztására külföldön, illetve nem magyar nyelven kiállított iratot nyújtanak be, azt hiteles magyar fordítással és a Magyar Vöröskereszt által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal is el kell látni.

8. Melléklet

1. Az R3. 8. melléklet 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.3. A vezetési karton

A képző szerv a bizonylati album szerinti – a tanuló és a gyakorlati képzést végző képző szerv adataival kitöltött – vezetési kartont leadja a vizsgaközpontnak. A vizsgaközpont rávezeti a vizsgázó iktatószámát és abban az esetben hitelesíti, ha a vizsgázó a gyakorlati oktatáson való részvétel előfeltételeinek eleget tett.

Elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési kartont a vizsgaközpont hitelesíti. A hitelesítéskor a hitelesítő rovatba a „Pótlás” szót kell bejegyezni. Az elvesztés tényét és körülményeit a vizsgaközpont jelzi a közlekedési hatóságnak.”

2. Az R3. 8. melléklet 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.4. A vizsgajegyzőkönyv

A vizsgaközpont a vizsgára jelentések, illetőleg jelentkezések alapján a bizonylati album szerinti vizsgajegyzőkönyvet állít össze. A vizsgajegyzőkönyv készítésekor észlelt hiányosság – jogszabály alapján vizsgára bocsátást kizáró ok – esetén az érintett vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvre nem vehető fel.”

12. Melléklet

1. Az R3. 12. számú melléklet 11.1. pontja a következő i) ponttal egészül ki:

[Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:]

„i) járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpálya vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezés rendelkezésre állásának igazolása.”

13. Melléklet

1. Az R3. 13. számú melléklet 1.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1 A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése

Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és minden vizsgát (a korábban teljesített vizsgát is) meg kell ismételnie.

A szaktanfolyami oktatás tantervét és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.

A vizsgaközpont a járművezetőt kérelmére a szaktanfolyami képzés meghatározott része alól mentesítheti, ha a járművezető igazolja, hogy az 1.2 pontban meghatározott képzési kötelezettsége egy részét más EGT-tagállamban teljesítette.”

2. Az R3. 13. számú melléklet 7–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a melléklet a következő 8.1–9. ponttal egészül ki:

„7. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések

7.1. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre engedélyezi.

A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását,

b) írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv rendelkezésre állásáról,

c) e-learning rendszerű képzés esetében a minősített és tanúsított zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszert és tananyagot,

d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,

e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,

f) a képzésben részt vevők számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történő részvétel körülményeiről,

g) a képző szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 6.5. pontnak megfelelően a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről,

h) megfelelő minősítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket,

i) járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpálya, vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezés rendelkezésre állásának igazolása.

7.2. Az írásbeli kérelem alapján a továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot – az 1–6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal – csatolták.

7.3. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

7.4. A jóváhagyó hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkező képző szervek tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében.

8. A vizsgák szervezésében közreműködő képző szervekre vonatkozó rendelkezések

8.1. A továbbképzési képesítés megszerzéséhez szükséges, a vizsgaközpont által szervezett elméleti vizsgára történő jelentkezésnek feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A vizsgát a vizsgaközpont megbízása alapján az a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következő feltételekkel:

a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,

b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,

c) a 12. számú melléklet 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés.

8.2. A képző szerv írásbeli kérelem alapján az elméleti vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködést a vizsgaközpont írásban jóváhagyás kiadásával engedélyezheti, ha a kérelemhez a 8.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot csatolták.

8.3. Az elméleti vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködését lehetővé tevő jóváhagyást a vizsgaközpont visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

8.4. Az írásbeli vizsgán a közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A közlekedési hatóság felügyeli a vizsgákat.

8.5. A vizsgaközpont jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az írásbeli vizsgán segédkezzenek, valamint jogosult a vizsgák ellenőrzésére ezek megfelelő lebonyolítása tekintetében.

9. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása

A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki.”

16. Melléklet

1. Az R3. 16. számú melléklet II. pont 1. pont f)–h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszereknek akkreditációjára és üzemeltetésre vonatkozó követelmények, előírások:)

„f) az e-learning képzésben részt vevő tanuló 3. számú melléklet 3.2.3. pontja szerinti adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek – képzési igazolás kiállításával egyidejűleg – a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

h) tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie és/vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,”

Egybe szerkesztette: Pataki Melinda