Kovács József kazincbarcikai szakoktató vagyok. Közlekedési ismereteket is tanítok. Nem elégszem meg a szabályok mechanikus oktatásával, törekszem az érthetőségre és igyekszem megtalálni a logikai összefüggéseket. Ezért foglalkozom az itt következő kérdésekkel is, mert környezetemben, a munkám során vitát váltottak ki a szakemberek között. Szerintem az sokkal jobb, ha ezekben a fontos KRESZ kérdésekben valamennyien egyetértünk.
Az útkereszteződésben a balra kanyarodó sáv fölött, a háromlámpás fényjelző készülékhez kötelező haladási irány táblajelzést helyeztek el. A fényjelző készülék tele zöld fénnyel működik.
A balra kanyarodó jármű vezetője köteles-e itt elsőbbséget adni a szembejövő járműveknek?
Az én véleményem az, hogy igen. A balra kanyarodónak elsőbbségadási kötelezettsége van, ugyanis a kötelező haladási irány jelzőtábla nem helyettesíti a fényjelzőkészülék nyíl alakú jelzését. A jelzőtábla az utasítást jelez, a tele zöld jelzőlámpa pedig arra figyelmeztet, hogy a szembejövő forgalom is tele zöldes jelzést kapott, és így egyértelmű a velük szembeni elsőbbségadási kötelezettségem.Hogy válaszom helyességéhez kétség se férjen, Virág Sándor KRESZ-szakértő véleményét is kértem, akinek véleményére adok, és aki mindenben igazat adott nekem, jónak tartotta rövid indoklásom is.
A másik kérdés. Itt Miskolcon a villamos vágányok felújítása miatt villamos pótló autóbuszokat állítottak be. Az egyik, a szakmában még kezdő kolléga azt kérdezte tőlem, hogy az ilyen jelzéssel ellátott autóbusszal szemben alkalmazni kell-e a KRESZ 24 § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz, szükséges-e segíteni a megállóhelyről való elindulásukat?
Erre a kérdésre is igennel válaszoltam. Az ilyen autóbuszok villamosjárat pótlást végeznek, de azért nem válnak villamossá. Az igen választ megerősítem Virágh Sándor véleményével is, aki levelében ezt írja: a villamos pótló autóbuszt megilleti a KRESZ 24 § (3) bekezdésben írt, elindulást elősegítő kedvezmény, mert bár sok tekintetben átveszi a villamos szerepét, azért megmarad autóbusznak. A menetrend szerint közlekedő autóbusz definíciója, hogy előre meghatározott és közzétett menetrend, útvonal és díjszabás szerint végez személyszállítást, amely részére az utasok fel és leszállása céljából kiindulási és végpontokat, valamint bármely közbenső megállási vég, valamint bármely közbenső megállási pontokat jelöltek ki. Tehát az ilyen autóbuszt, akkor is menetrend szerint közlekedőnek kell tekinteni, ha a villamost helyettesíti.
Végül, én nagyon hiányolom, hogy a „kis zöld KRESZ” (Közúti Közlekedés Szabályai) hivatalos zsebkönyvből már kimaradt az útmutató, ami korábban az egységes KRESZ értelmezését és alkalmazását szolgálta. Iránymutatást adott az oktatáshoz, de még a továbbképzéshez is.
Egy hozzáértő, hiteles szakember véleménye szerint ennek oka az, hogy a KRESZ-útmutató a bíróságok és a szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség gyakorlatában „kettős életet” élt. A konkrét baleseti ügyek eldöntésében úgy hivatkoztak rá, mintha az jogszabályi rendelkezés volna, máskor pedig azt hangsúlyozták, hogy az útmutatóban írtak nem is jogszabályi rendelkezések. A minisztériumban ezért úgy döntöttek, hogy az útmutató ne is szerepeljen hivatalos KRESZ kiadványban.
Létezik persze a Dr. Fülöp Ágnes - Dr. Major Róbert szerzőpáros A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című kiadvány, amely nem egy hagyományos tankönyv. Kézikönyv, a KRESZ egyes alapelvi szintű rendelkezéseinek rendszerbe foglalását követően részletesen ismerteti a joggyakorlat által kidolgozott jogintézményeket. Szerintem a lelkiismeretes, a szakmát igazán szerető elméleti és gyakorlati oktatóknak nagy segítséget nyújt a közlekedés szabályainak helyes értelmezésében.
