Magyarországon a rendőrség közlekedésrendészeti szolgálati ága által gyűjtött előzetes adatok alapján (a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelően) 2019. január 1. és május 31. között összesen 5 859 személysérüléses közúti baleset történt. Csökkenő tendencia mutatható ki a halálos (20,2%) a súlyos sérüléses (8,1%) valamint a könnyű sérüléses (6,02%) balesetek terén is.
A tavalyi hasonló időszakban 235 halálos áldozattal szemben idén májusig 196 ember életét követelte a közúti közlekedés. Egy év alatt ez 16,6%-os csökkenést jelent a legfontosabb közlekedésbiztonsági mutató tekintetében! A súlyosan sérült személyek száma január óta 6,4%-kal (1 982 főről 1 855 főre), a könnyebben sérültek száma pedig 6,5%-kal (6 112 főről 5 715 főre csökkent).
Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya a tavalyi 8,5%-ról 7,6%-ra csökkent, ami időarányosan tekintve rekord alacsony érték évtizedünkben.
Az összes közúti baleset egyharmada (33,0%-a) gyorshajtás miatt következett be, az elsőbbségre vonatkozó szabályok megszegése a balesetek 25%-ának, a kanyarodási szabályok megszegése pedig a balesetek 15%-ának állt a hátterében.
 |
 |
A balesetmegelőzés szempontjából további fontos hír, hogy a közúti közlekedésbiztonsági adatszolgáltatás rendszere jelentős átalakítás előtt áll. Jövőre hét új uniós teljesítménymutató bevezetése várható. Az Európai Bizottság 2019. június 19-én közzétette a következő évtizedre vonatkozó Közlekedésbiztonsági Politikai Keretrendszert. A 2021-2030 közötti időszak új keretrendszerét Violeta Bulc asszony, a
közlekedésért felelős uniós biztos ismertette az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) brüsszeli konferenciáján.
Az új keretrendszer azért vált szükségessé, mert az Európai Unió hatályos közlekedésbiztonsági programja 2020. december 31-ig van hatályban, azt követően új uniós programra van szükség. Bár végleges és elfogadott koncepcióról, célokról, beavatkozási területekről és intézkedésekről ma még nem beszélhetünk, az uniós közlekedési miniszterek 2017. évi vallettai nyilatkozata, valamint az Európai Bizottság 2018. májusában közzétett „Európa mozgásban” („Europe on the Move”) programcsomagja alapján a következő évtizedben várható irányok már jól körülhatárolhatók. A két említett dokumentum arra tett vállalást, hogy a következő évtized fő közlekedésbiztonsági célkitűzése a halálos áldozatok, valamint a súlyosan sérültek számának felére csökkentése legyen.
Az Európai Bizottság a közeljövő egyik fő feladatának tekinti az adatgyűjtés rendszerének reformját. A Bizottság már tavaly májusban bejelentette, hogy a közúti közlekedésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú teljesítménymutatók kidolgozását tartja szükségesnek. Az elfogadott hét teljesítménymutató az alábbi:
-Haladási sebesség: a megengedett sebességhatáron belül közlekedő járművek százalékos aránya;
-Biztonsági öv használata: a biztonsági övet, illetve gyermekbiztonsági rendszert jogszerűen használók százalékos aránya gépjárművel történő utazás során;
- Passzív védőfelszerelés használata: a motorkerékpáros bukósisakot, illetve kerékpáros fejvédőt használók százalékos aránya az érintett közlekedési csoporton belül;
- Ittas járművezetés: a jogszabály által meghatározott véralkohol-értéket (BAC) túl nem lépő járművezetők százalékos aránya;
- Figyelmetlen vezetés: kézben tartott mobil telefonkészüléket nem használó járművezetők százalékos aránya az ellenőrzött járművezetőkön belül;
- Járműbiztonság: új személygépkocsik százalékos aránya, amelynek Euro NCAP biztonsági besorolása megegyezik egy meghatározott küszöbértékkel, illetve biztonsági szintje meghaladja azt;
- Infrastruktúra: azoknak a nagy távolságú közlekedést lehetővé tévő utaknak a százalékos aránya, melyek biztonsági besorolása teljesíti, vagy meghaladja a meghatározásra kerülő küszöbértéket;
- Orvosi és egyéb segítségnyújtás: személysérüléses közúti baleset esetén a baleset bejelentését tartalmazó telefonhívás, valamint a sürgősségi szolgálatok helyszínre történő érkezése között eltelt idő percben és másodpercben meghatározva.
Az látható tehát, hogy a személyi jellegű, azaz a járművezetőkre és utasokra vonatkozó teljesítménymutatók az előírásokat tiszteletben tartók, s nem pedig a szabályok ellen vétők százalékos arányát fogják mérni. Az egyes teljesítménymutatókra vonatkozó konkrét értékeket (biztonsági küszöb, elvárható helyszínre érkezési idő stb.) valamint az elérendő célkitűzéseket az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt kívánja kidolgozni, melyek véglegesítése a 2020. évben várható.
Egy 1993-ban kiadott uniós irányelv alapján az EU-tagállamok kötelesek jelenteni az Európai Bizottságnak a halállal, vagy személyi sérüléssel járó közúti balesetek számát. Az egyes teljesítménymutatókról azonban az irányelv természetszerűleg nem rendelkezik, így jelenleg az sem zárható ki, hogy a teljesítménymutatóknak megfelelő adatszolgáltatásról az egyes tagállamok önállóan dönthetnek.
Forrás: Baleset-megelőzés az ORFK - OBB honlapja
