
+ Ratimorszky László (1950-2017). Műszaki képzettségével a hetvenes években kezdett Magyar Autóklub Boldizsár utcai Műszaki Állomásán. 1976-tól már főállásban szakoktató a MAK Budapesti Autósiskolájában (Fejér Lipót utca és a Petőfi híd melletti tanpálya), jól képzett, elismert szakember. A kilencvenes évektől mellékállásban oktat a Csigavér Autósiskolában, egyre többet vállal. 2008-tól a Jogsicentrum oktatója, teljes munkaidőben, a hétvégeken is. Nagy szívvel dolgozott negyven évig, sikerélmény volt neki ez a szép foglakozás, de csalfa módon, elvitte az életét is. Legyen örök nyugodalma.

+ Simon László (1958-2017). Imádta az autóvezetést, tizennyolc éves korától, 1976-tól már taxivezető, 1997-ben beteljesült igazi, nagy álma: gyakorlati oktatója, majd ügyvezetője a Debrecenben kiválóan működő Automobil Autósiskolának. Büszke volt imádott gyermekeire, Dorottya és László követték őt a szakmában, a család oktatói elhivatottságában. Az Apa, most egy időre visszalépett. Nyugodjék békében.

+ Jóriné Bóna Irén (1941 – 2017). A KPM ATI Baross utcai központ kedves ügyintézője, szakszervezeti munkatársa. A legrégibb, a legelső ATI-sok közül való, már az alakulás évében (1956-ban) ott volt. Ezen az egyetlen munkahelyén érte meg 27 évvel később (1983) az ATI teljes átszervezését, megszűnésének időszakát is, majd tovább dolgozott a jogutód Közlekedési Főfelügyelet új hivatalában is, - harminchárom évig, 1989-ig. Béke poraira.

+ Halászi György (1937-2017). A legkiválóbb műszaki, oktatási szakemberek egyike. Hivatását 1970-ben kezdte, hat évig volt a Győr-Sopron megyei ATI oktatója, 1976-ban már a VIB főállású vizsgabiztosa, harminchét évig, hetven éves koráig dolgozott a magyarországi közlekedésbiztonság ügyében, a megyei Közlekedési Felügyelettől ment nyugdíjba. Az örökké vidám természetű, jó kedélyű, kollégái által is nagyra becsült ember hirtelen hagyott itt bennünket. Nyugodjék békében.

+ Takács János Géza (1950-2017). Műszaki végzettségével már fiatalon, a 70-es évek végén elkezdte az oktatást a Veszprém megyei MHSZ Pápai kiredeltségén. A kilencvenes évektől a Kultúrált Közlekedési Alapítvány Turbó Kft, 2014-től a NeTcar Autósiskola a munkahelye, de végig Pápán dolgozott. Ahol szerették tanítványai és tisztelték kollégái. Minden járműkategóriában, elméleti és gyakorlati tanításban kiváló szakember, jól felkészült, türelmes oktató. Negyven éven át dolgozott a hazai járművezető-képzésben, szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét. Nyugodjék békében.
+ Dezse Gyula (1924-2017). Szombathelyen született, Budapesten végezte el a Rendőrtiszti Főiskolát, már a hatvanas években a KPM Autófelügyelethez került. A közlekedés, a közúti járműves szakma volt életeleme, ebben érezte jól magát. 1983-ban maga is átélte az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tanintézet teljes átszervezését, az új és nehéz helyzetben, mint szociálisan érzékeny közösségi ember, sokat tudott segíteni munkatársainak. A Közlekedési Főfelügyelet megalakulása után osztályvezető, szaktanfolyami vizsgabiztos. A nyolcvanas években számos kitűntetést kapott, a Munkaérdemrend arany fokozatát is. Munkahelye mindezt azzal hálálta meg, hogy nyugdíjasként, nyolcvan éves korában is értelmes munkát végezhetett. Béke poraira

+ Fábián János (1949-2017).1971-ben került rendőri állományba, évtizedekig törzsszázadosként szolgált, 1986-tól megbizásos oktató a Baranya megyei Autóközlekedési Tanintézetnél. Képezte magát, 1987-ben elvégezte a KRESZ-Műszak oktatói szakot, jó szakember hírében állt. 1999-től nyugdíjazása után már vállalkozóként dolgozott és újra a pécsi ATI-nál vállalt munkát. A személygépkocsi és motoros oktatásban kíváló szakember halála előtt két héttel még dolgozott. Nyugodjék békében.

+ Lőrincz József (1936-2017). Mint tényleges katona, 1957-ben már a sorköteles ifjakat tanította, itt eljegyezte magát az oktatói hivatással. Kaposváron az MHS Motoros Klubjában sikeres versenyző, az Országos Gyorsasági Motoros Bajnokságban 1958-tól tíz éven át volt az élvonalban. Közben nagyszerű oktató, negyven évig folyamatosan tanított - ahogy ő mondta - a mozgó katedrán. Nyolcezer sorköteles fiatal járt hozzá tehergépkocsi, autóbusz, személygépkocsi tanfolyanra és persze megtanultak nála motorozni is. Kétmillió kilométer balesetmentes vezetési (oktatási) teljesítménye volt, megőrizte erről arany, ezüst, bronz csillagos fém plakettjeit. Kaposvári lakásának vitrinjében sorakoztak serlegei, kitüntetései, melyek átkerültek a Megyei Sport Múzeumba, a Rendőrkapitányságon időszaki kiállításon is bemutatták. Nyolc honvédelmi miniszteri, két belügyminisztériumi kitüntetés, oktatói munkájáért MHSZ, a Haza Szolgálatáért Arany, Ezüst, Bronz fokozat, a Kiváló Munkáért mindhárom fokozat és a Moharos Díjat is átvehette. Meghalt az ötvenes évek nagy biztonsággal száguldó motorversenyzője, az igazi MHSZ-es oktató.

+ Rosnstingl /Regős/ Attila (1956- 2017). Veszprémben a Lovassy László gimnáziumban érettségizett, már fiatalon is rajongott az autóért, a 70-80-as években rallye versenyző, több bajnoki címet szerzett, sportbíróként is dolgozott. Oktatói pályafutása 1986-ban indult az MHSZ-nél, 1990-ben alapította a saját MAXI Autósiskolát. Harminc éven át szolgált a gépjárművezető-képzésben, több ezer fiatalt tanított meg a kultúrált vezetésre, a közlekedésre nevelést is fontosnak tartotta. Munkáját precízen és lelkiismeretesen végezte, mindig volt kedves szava tanítványaihoz, mindig volt okos tanácsa, amivel átsegítette őket a nehézségeken. Hiányozni fog közülünk. Béke poraira.

+ id. Úrvölgyi Béla (1930 - 2017). A legkiválóbb régi ATI-sok közül való. Debrecenben még az Állami Gépjárművezető-képző Tanfolyam hallgatójaként szerezte jogosítványát 1954-ben. Akkor a hivatásos vezetői engedély segédlevéllel járt, szakmának számított, azonnali állásvállalásra jogosított. Ehhez még tizennégy éves gépkocsivezetői tapasztalatot szerzett, 1968-ban jelentkezett gyakorlati oktatónak a Hajdú-Bihar megyei ATI iskolában. Szerette az embereket, óriási elhivatottsága volt a tanítás iránt, mindent tudott, mindent átélt ebben a szakmában. A vezetői engedélye hatvanhárom éves volt, negyven évig, 78 éves koráig dolgozott az oktatásban. Nyugodjék békében.

+ Botond György (1951- 2017). Győrben, az MHSZ-ben kezdte a gyakorlati oktatást 1975-ben, oszlopos tagként vett részt a megyei sorköteles B és C kategóriás képzésben. Később a Bilux Kft oktatójaként is magas színvonalú munkát végzett, 36 éves pályafutása során több ezer fiatalt tanított meg a biztonságos gépjárművezetésre. Igazi közösségi emberként kollégái is szerették, vidám, színes egyéniség volt a győri oktatók között. 2011-ben megromlott egészségi állapota miatt hagyta abba az oktatást. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

+ Dombi Tibor (1958 - 2017).Debrecenben a Mechwart András Technikumban végzett, gépi forgácsoló szakmát szerzett, 1983-ig a Finommechanikai KTSZ-nél dolgozott. Szakoktatói bizonyítványát a Hajdú-Bihar Megyei MHSZ Gépjárművezető-képző Iskolájában szerezte, 1984-től tizenhárom éven át jó nevű, kiváló gyakolati oktató. 1997-től a Megyei Közlekedési Felügyelet hatósági viszgabiztosa, itt is nagyszerű szakember, húsz évig, haláláig becsülettel dolgozott, magas színvonalon végezte ezt munkát. Debrecenben mindenki elismerte szakmai hozzáértését, mindenki tudja, hogy halálával nagy űr keletkezett ezen a szakterületen. Nyugodjék békében.
+ Gyalog Ferenc (1938 - 2017). Mint behívott katona 1958-ban szerezte hivatásos vezetői engedélyét, a hatvanas években a Fővárosi Autóbuszüzemnél szerez hozzá nagy vezetési gyakorlatot. Közben elvégezte a BME Műszaki oktató szakát, 1970-től már az ATI Dankó utcai tangarázsában tanít, 1972-től a Kísérleti és Módszertani Iskolában gyakorlati oktató. A mindig jó kedélyű ember a nyolcvanas évektől már vizsgabiztos a Fővárosi Közlekedési Felügyeleten, 1997-ben vonul nyugdíjba. És ezután már családjának él, unokájára vigyáz, neveli, szurkol neki a focipályán, és megéri a gyerek nagy sikerét is, hogy felvették az egyetemre. Elment a nagyapa, nem élt hiába.

+ Tóth László (1933 - 2017). Gépészmérnök vézettségű oktató, főállásban a Dunai Vasmű főmechanikusa, 1958-tól az MHS Dunaújvárosi Motoros Klub alapító tagja, majd elnöke. A hetvenes évek elejétől a Székesfehérvári MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola dunaújvárosi kirendeltségének vezetője. Fáradhatatlanul dolgozó, elismert szakember, részt vett az 1975-ös KRESZ változások kidolgozásában, MHSZ Mesteroktató. KPM vizsgabiztosi kinevezéssel rendelkezett, 2001-ig foyamatosan segítette a Kulturált Közlekedési Alapítvány tevékenységét. Nyugodjék békében.
+ Virág Lászlóné Edit (1942- 2017). Eredeti foglalkozása hivatásos gépkocsivezető, innen hozta a szakma iránti végtelen szeretetét és tiszteletét. 1968-ban a Volán Taxinál dolgozott, majd a Fővárosban az MHSZ Dagály utcai Gépjárművezető-képző iskolában szakoktató, később Autó Pest iskolavezető. Valójában KRESZ Tanár volt és igazi őstehetség. Sorköteles BC kategóriás, hivatásos vezetőket, később szakoktató jelölteket tanított, de nem csak szabályismeretre, hanem olyan felelős elhivatottságra, szakmai elkötelezettségre, ami belül munkált, példa értékű volt. Szuggesztív erejű előadásain mindig átsütött az ügyszeretet, a hallgatók rajongtak érte, ha ő következett az mindig eseménynek számított. És évtizedeken át így tanított az MHSZ és az Alapítványi tanfolyamokon. Moharos Díjat kapott 2011-ben. Már évek óta beteg volt, de most döbbentünk rá: Virág Edit pótolhatatlan veszteségünk a szakmában. Béke poraira.
+ Fehér Gábor (1956-2017). Régi, Győr-Sopron megyei MHSZ-es kolléga, gyakorlati oktatóként dolgozott a csornai kirendeltségen. A nyolcvanas évektől kirendeltség-vezető, de folyamatosan oktatott, lelkesen tanította a fiatal segédmotorosokat is. A 2000-es évek elején súlyos szívbetegség támadta meg, sokáig életveszélyben volt! Rokkant nyugdíjas lett, állapota javult, már munkát is vállalt. Kellett a pénz, a nyugdíja nagyon kevés volt! Munkahelyén lett rosszul, ezúttal már nem tudták megmenteni életét. Nyugodjon békében!

+ Lelkes Zsuzsa (1952-2017). Kereskedelmi és Vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, de gyermekkorától a gépekhez vonzódik, mindene a motorozás. A ’90-es évek végén gyakorlati oktatói bizonyítványt szerez, nagy lelkesedéssel, hivatástudattal tanítja az AM (SuliMoped) és B kategóriában kezdő fiatalokat. Határozottan, keményen követelt, még ellenállás vagy konfliktusok árán is, de tanítványai sok év után is messziről köszönve üdvözölték Tatán. Mindig a másik ember tiszteletére, a logikus közlekedési gondolkodásra tanította növendékeit. Imádta szakmáját, tudását folyamatosan fejlesztette, a művészet és az irodalom érdekelte. Jó kedélyű, társasági emberként ismertük, mindenki jó szándékú, segítőkész kollégának tartotta. Emléke örökre bennünk él.
+ Varga István (1931-2017). A hetvenes évektől ATI-s szakoktató, később a Győr-Sopron-Moson megyei Közlekedési Felügyelet megbizásos vizsgabiztosa. Mindig jókedvű, bohókás kolléga volt, de munkáját nagyon is komolyan vette, évtizedeken át megbízható, nagyszerű vizsgabiztosként dolgozott. 2001-ben, 70 éves korában hagyta abba a vizsgáztatást, ez után már visszavonultan élt. Idén súlyos betegségben halt meg. Nyugodjék békében!
+ Koczka József (1949-2017). Régi ATI-s szakoktató. Az elméleti és gyakorlati oktatásban is nagyszerű volt. A rendszerváltás után megalakította a Koczka Autósiskolát Pannonhalmán, közben vizsgabiztosi képesítést szerzett és megbízásban vizsgáztatott is. Végül felszámolta autósiskoláját, főállásban már csak vizsgáztatott. Egy csütörtöki reggelen, egy pillanat alatt ment el! Ennyi hát az élet! Legyen Néki könnyű a Föld!
Kispéter Imre (1949-2017). Eredeti foglalkozása hivatásos gépkocsivezető, 1975-ben kezdett Szegeden az MHSZ Csongrád megyei Iskolájában, 1990-től a Viktória Kft. szakoktatója. Tanított a Csillag Autósiskolában, 1997-től 2013-ig a Kovács-Tihanyi Autósiskola Kft. gyakorlati oktatója. Értette szakmáját, preciz, megbizható, nyugodt kolléga volt. Béke poraira.

+ Elek Péter (1945-2017). Pályafutása 1968-ban indult az Autóközlekedési Tanintézet Baross utcai központjában, autógépész főiskolai végzettséggel, amihez később mérnöktanári képesítést szerez, angol nyelvből felsőfokon vizsgázik. A hetvenes évektől az ATI Oktatásfejlesztési Osztályának egyik legkiválóbb munkatársa, a nyolcvanas években a Nissan Magyarország márkaképviselet műszaki vezetője. Igényes, naprakész felkészültségével folyamatosan publikál szaklapokban, szakkönyveket ír. Életében meghatározó az oktatási tapasztalat, lelkében is mindig ATI-s szakember marad. A kilencvenes évektől inkább autószerelő-műhely vállalkozásának szenteli idejét, amiből persze neki is nagyon kevés jutott. Nyugodjék békében.

+ Varga Imre (1950-2017). Újpesten alapított Autósiskolát 2000-ben, M&V néven, 2005-től már Óbudán a Bécsi úti ATI-nál dolgozott. Elméleti előadó, kiváló szakember, lelkiismeretes, mindig segítőkész, munkatársai szerették, pótolhatatlan nagy vesztesége az iskolának. Imádták a tanulók is, szívvel lélekkel végezte munkáját, élete volt az oktatás. Búcsúzunk tőle, nyugodjék békében.

+ id. Felhő István (1943 - 2017). A hetvenes évek közepén kezdte az oktatást Budapesten, az Autóközlekedési Tanintézet Dankó utcai tangarázsában. A rendszerváltás után, 1990-től egyéni vállalkozóként dolgozott, elsősorban nagyjárműves C és D kategóriás gyakorlati oktatást vállalt. Béke poraira.

+ Álló József (1951-2017). A legkiválóbbak egyike volt. A Fáy András Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában Gépészeti előadó szakmát szerzett, 1975-ben már az ATI Dankó utcai Tangarázs oktatója, 1983-tól nyolc éven át a Magyar Autóklub kiváló oktatási szakembere. A rendszerváltás után a Pedálpraxis magán autósiskola alapító oktatói között van, kollégái tisztelik, tanítványai szeretik, élt halt ezért a szakmáért. 1995-ben alapította saját ROAD Autósiskoláját, 2013-tól a Kamion-suli iskolavezetője, mellette gyakorlati oktatást vállal az Atilos Autósiskolában. Nem élt hiába! Negyvenkét évig szakértelemmel és tisztességgel szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét. A halál azonban nem gondol semmire. A jókat, legjobb barátainkat is elviszi. És csak egy utolsó búcsút inthetünk: nyugodj békében!

+ Lóth István (1944-2017). Eredeti szakmája szerszámkészítő, majd üzemmérnöki képesítést szerez a Bánki Donát Gépipari Főiskolán. Dolgozott a Kőbányai Porcelángyárban, a Lampart Gépgyárban, a Finommechanikai Vállalatnál. A nyolcvanas évektől a 32 sz. Munkaközösségben lesz elméleti és gyakorlati oktató, kiváló szakember. 1991-től a Fővárosi Közlekedési Felügyelet képzésfelügyelője, vizsgabiztos. 2006 körül újra oktatni kezd a fővárosi Citrom Autósiskola vállalkozásban, de csalódnia kellett. Egészségi állapota egyre inkább romlik, elfáradt! Nyugodjék békében.

+ Porubszky Ferenc (1957-2017). A Komárom-Esztergom megyei Táton született, itt tanult, eredeti szakmája autószerelő. 1980-ban kezdte az oktatást, Esztergomban az MHSZ-nél, először másodállásban majd főállású B+C kategóriás gyakorlati oktatóként. 1990-től az Esztergomi Rutin Munkaközösség, később Rutin Kft. oktatója, kedvence a tanulóvezetőknek, segítőkész, vidám természetű szakember. Mindig meg tudott újulni a szakmában, nehézgépkezelői szakképesítésével OKJ-s tanfolyamokon is tanított. 2016-tól azonban minden megváltozott. Elhatalmasodott súlyos betegsége, 2017 elején elment a remek szakoktató, a nagyszerű kolléga. Béke poraira.

+ Fekete Imre (1946-2017). Eredetileg jármű technikus, majd évekig hivatásos gépkocsivezetőként dolgozott a Magyar Geodézia Intézetnél Budapesten. A hetvenes évek közepétől a Fejér megyei MHSZ oktatója, Agárdon kirendeltségvezető, behívott hatósági vizsgabiztos. 1991-ben alapított SZERVO 91 autósiskoláját, 25 éven át vezette. Óriási tapasztalatával, páratlan szakértelmével a legnépszerűbb oktatók egyike volt Fejér megyében. Őt keresték a reményt vesztett tanulóvezetők is, biztos pedagógiai érzékével, hozzáértő türelmével mindig segített, erőt, önbizalmat tudott adni. Az erő elszállt. Halálával nagyon sokat veszítettünk.

+ Barabás Ferenc (1953-2017). A legnagyobbak közül való. A Fejér megyei ATI-nál kezdte az oktatást 1979-ben, 1984-től már vizsgabiztosként is bizonyítja szakmai hozzáértését, 1990-től a Gerhadt Munsch Magániskola szakmai igazgatója Székesfehérváron. Kollégái által is elismert, kiváló szakember, a 2000-es években a Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet képzési és vizsgáztatási osztályán dolgozik, VIB vezető, a tanítást soha nem hagyja abba. 2010-ben nyugdíjba megy, továbbra is oktat, visszatér régi helyére az ATI-ba. Moharos Díjat kap 2011-ben, váratlanul, hirtelen ment el 2017. első napján. Fájó, nagy veszteség a szakmának. Nyugodjék békében.









