Halottaink 2013-ban

+ Bagi István (1932 - 2013)

 + Kaszás Ferenc (1948- 2013). Alapszakmája autószerelő, a nyolcvanas évek elejétől kezdett oktatni másodállásban a Fejér Megyei Autóközlekedési Tanintézetben. Folyamatosan képezte magát, 1988-tól főfoglalkozású szakoktató, minden szakon megszerezte a képesítést, egy ideig vizsgabiztosként is dolgozott, hivatásnak tekintette munkáját. Példaadó szakértelme a gyakorlati oktatásban teljesedett ki, élt-halt a tanulóvezetőkért! A kollégái által is becsült, kiváló szakember volt, tudott küzdeni az igazáért is. Elment a jó nevű, régi ATI-s oktató, Székesfehérváron hiányozni fog.

+ Boros Kálmán István (1950 – 2013). Üvegesként kezdte, a hetvenes évek elejétől a MÁV Debreceni kirendeltségén dolgozott, 1986-tól az MHSZ másodállású szakoktatója, 1990-től pedig teljesen elkötelezi magát e hivatás mellett. A kétgyermekes apa nagy odaadással, lelkesedéssel végzi ezt a munkát, folyamatosan képzi magát, megszerzi a vizsgabiztosi, iskolavezetői képesítést is. Az MHSZ-es évek után 2003-tól vállalkozó oktatóként dolgozik debreceni képzőszerveknél: Hajdú Kft, Rutin, Gőzerő, Lévai Autósiskola, a Czuprik Kft-nél iskolavezető, mindenhol elismert szakember, tanítványai tisztelik, kedvelik. Huszonöt évet töltött el a szakmában. 2013 augusztusától hirtelen megromlott egészségi állapota, gyorsan legyűrte a betegség.

+ Madarász István (1947-2013). Műszaki Főiskolát végzett, gépésztechnikusi képesítést szerzett, pályafutása 1973-ban kezdődött. Éveken át tanított mezőgazdasági szakközépiskolában, már a fiatal traktorosok képzésében megmutatkozott szakmai-pedagógiai rátermettsége. Hajdúböszörményi magán autósiskoláját a 80-as évek végén alapította, nagy tapasztalatával, a rá jellemző oktatói elkötelezettséggel. A régióban jó hírű szakember iskolavezetőként is kiváló volt, nemcsak a tanulóvezetők kedvelték, kollégái, munkatársai elismerését is kiérdemelte. Szó szerint az utolsó pillanatban is dolgozott, munka közben, igazi életterében a tanulókocsiban hagyott itt bennünket. 

+ Ivák László (1933- 2013). A régi nagyok közül való. Alapszakmája gépésztechnikus, már 1961-ben szakoktatói bizonyítványa volt, elsősorban műszaki elméletet tanított. Alapító tagja az 1972-ben alakult Ózdi 1sz. Gépjárművezető-képző Munkaközösségnek. Mindvégig itt dolgozott másodállásban, elméletet és gyakorlatot tanított, jó hírű, köztiszteletben álló oktatóként. Egészen haláláig figyelemmel kísérte a járművezető-képző szakma ügyeit, minden közlekedéssel, oktatással kapcsolatos helyi eseményen részt vett, ha kellett segített. Kollégái szerették és tisztelték a kíváló oktatási szakembert.

+ Majsai Endre (1953 - 2013). Eredetileg katonatiszt, az MHSZ-nél kezdte az oktatást 1987-ben. A legelsők között 1990-ben alapította a Majsai Kft. Autósiskolát, a legjobb fővárosi képzőszervek egyikét. Tehetséges szakember volt. Az autósiskolák az oktatók közügyeire is érzékeny, a közlekedés biztonságáért elkötelezett, mindig a korszerű megoldásokat kereső vállalkozó szakember. Sok új dolgot kitalált az oktatásban, sok minden sikerült is neki, pályafutása azonban derékba szakadt. Tartozunk neki még azzal a tisztességgel, hogy évekkel előre mutató oktatás-módszertani tevékenységét legalább megismertessük a szakmával. Halálával sokat veszítettünk.

+ Torhány László (1943-2013). Alapképzettsége gépjármű-villamossági műszerész, technikus. Pályafutása 1963-ban kezdődött az AFIT-nál, 1973-tól már az Autófelügyelet Műszaki igazgatási osztályán dolgozott. A KPM 1983-as átszervezése után a Közlekedési Főfelügyeleten találja magát, szorgalmas, jól felkészült, elismert szakember. A mezőgazdasági vontatók és lassú járművek szállító, rakodó berendezéseinek műszaki engedélyezését végzi, a pótkocsik és lakókocsik típusvizsgálatával foglalkozik, ennek a sokrétű munkának kiváló hozzáértője. 2000-től a Központi Közlekedési Felügyelet főmunkatársa, 2007-től nyugdíjas. Tiszteletre méltó, több mint négy évtized (43 év) lelkiismeretes szolgálat a közlekedés jármű-műszaki területén, alig hat év nyugdíjban. Ennyit adott neki a sors. 

+Tolvay József (1940-2013). Alapképzettsége autóvillamossági műszerész, 1960-ban szerez hivatásos vezetői engedélyt, Komárom-Esztergom megyében a 18 sz. AKÖV gépkocsivezetője, majd a Vértes Volán forgalmi tisztje. Folyamatosan képzi magát, a 80-as években többféle vezető beosztása volt, oktatási tevékenysége példás, munkát vállal a KTE megyei szervezetében is. Már 1972-től vizsgabiztosi kinevezése van, 1992-től a Megyei Közlekedési Felügyelet főállású vizsgabiztosa. Nyugdíjba megy 2000-ben, de 2005-ig dolgozik, vizsgáztat. Nagy tapasztalattal bíró, kiváló szakember volt, halálával sokat vesztett a közlekedési szakma.

+ Nagy Ernő (1926 - 2013). Hivatásos katona, a Honvédelmi Minisztériumból 1958-ban kerül az MHS gépjárművezető-képzési szakterületére. Nagy elhivatottsággal és szakértelemmel végzi munkáját, sokszor szabadidejében is oktatja az erre rászoruló sorköteles fiatalokat, később kinevezik az MHSZ Pest-megyei Gépjárműiskola vezetőjének. Lelkes támogatója és követője az 1969-es magyarországi Oktatási Reform elterjesztésének. Alezredesként vonult nyugdíjba, élete munkájának elismeréseként 2009-ben Moharos Díjat kapott.   

+ Mészáros Tamás (1947 - 2013). Pályafutása autószerelőként indult, de 1974-ben már okleveles gépészmérnök az Autófelügyeletnél, 1978-tól pedig az ATI oktatásfejlesztési osztályán alkotta a műszaki-vezetéstechnikai oktatóprogramokat, publikálta korszerű szakanyagait. A KPM átszervezése után, 1983-tól a Közlekedési Főfelügyelet kiváló szakembere, jármű-műszaki területen folyamatosan képzi magát, közlekedés-matematikai szakmérnöki diplomát szerez, 1990-től a Porsche Hungária Kft. munkatársa. Hét év után 1997-ben visszatér a Közlekedési Felügyelet műszaki, hatósági területére, innen megy nyugdíjba is 2007-ben. Munkatársaitól, a szakmától soha sem szakadt el. A halk szavú, mindig alapos munkát végző gépészmérnök elment, de nem élt hiába. A szakmában elismerés övezte, kollégái tisztelték, szerették, mint ahogy otthon a családban is. Jó ember volt.

+ Bánkuti István (1943 - 2013). Eredeti szakmája villanyszerelő később technikus képesítést szerzett a Báthy Ottó Erősáramú Gépipari Technikumban. A KPM Autófelügyelethez 1977-ben került, abban az időben, amikor nagy szakmai feladat volt a megyei vizsgáló állomások kiépítése, a vizsgálati berendezések telepítése, üzembe helyezése. Ezt a felelősségteljes munkát végezte hozzáértéssel és szorgalommal, amiért számtalan elismerést is kapott. A KPM 1983-as átszervezése után a jogutód Közlekedési Főfelügyelet karbantartói csoportjában dolgozott, továbbra is a rá jellemző lelkiismeretességgel, példaadó szaktudással, feledhetetlen segítőkészségével. 2003-ban nyugdíjazták. Őszinte, egyenes ember volt.

+ Reischl Béla (1948 - 2013). A technikus végzettségű nyomdász, gépmester 1978-ban került az ATI Baross utcai központjának sokszorosító üzemébe, 1983-tól a jogutód Közlekedési Főfelügyeleten folytatta a betűk nyomtatását, a kézzel fogható kiadványok, oktatási füzetek készítését. Megszámlálhatatlan példányban gyártotta a tanterveket, a tesztlapokat, a hatósági bizonyítványokat, az Autóvezető szaklapot. Az ofszet gépmesterből nyomdavezető lett, de sosem lett főnök, kinevezése után is ott állt a gépe mögött, figyelte a nyomóhenger működését, ellenőrizte annak lenyomatát. Három évtizeden át szolgált a nyomdában, mindig, mindenkinek segítőkész munkatársa volt, többé már nem tud segíteni.

+ Ferenci István (1947 - 2013). Eredeti szakmája műszerész, híradásipari szakközépiskolát végzett. Oktatói pályafutását 1976-ban kezdte még az Autóközlekedési Tanintézetnél, majd 1978-tól tizenhat éven át a fővárosi 13. sz. Gépjárművezető-képző MK vezetője, jó hírű elméleti és gyakorlati oktatója. A Ferenci Magán Autósiskolát 1994-ben alapította, egészen 2013-ig, a haláláig vezette. Példás volt tanítványaihoz, munkatársaihoz való viszonya, utánozhatatlan a humora. Megint vesztettünk, szegényebbek lettünk egy kiváló szakemberrel.