Immár húsz éve - 1999. március 1. óta - Ausztriában a fiatal B kategóriájú gépjárművezetői engedélyre jelentkezőknek lehetőségük van arra, hogy 16 éves koruktól a kísérővel történő gépjárművezetés modelljének keretében kezdjék tanulmányaikat. Az „L 17” jelű modell tulajdonképpen a professzionális és laikus képzés kombinációja.
Ennek keretében a képzés a gépjárművezető-képző iskolában kezdődik, elméleti majd gyakorlati oktatással. Ezt követően párhuzamos professzionális (hívatásos oktató melletti) és laikus (ún. kísérővel történő) gyakorlati képzéssel folytatódik, majd a végső, úgynevezett tökéletesítő képzéssel fejeződik be ugyancsak az autósiskolában. Ehhez mind a jelöltnek, mind a kísérő személynek, továbbá a gépjárműnek és a hívatásos gépjárművezető-képzőnek is bizonyos követelményeket kell teljesíteniük.
A követelmények a következők:
Jelölt:
16 éves életkor
-egészségügyi alkalmasság (fizikai és szellemi érettség)
-gépjárművezetői megbízhatóság
-a szülők, vagy a törvényes gondviselők beleegyező nyilatkozata
-egy, vagy két kísérő személy
Kísérő személyek
-közeli személyes kapcsolat a jelölttel
-ellenszolgáltatás nélkül végzi laikus oktató munkáját
-legalább 7 éve B kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel kell rendelkeznie
-legalább 3 éves gépjárművezetői tapasztalat a B kategóriának megfelelő gépjárművön
-ez alatt az idő alatt nem vétett súlyosan a közlekedési szabályok ellen
Oktató gépkocsi:
· a kéziféknek (a kiegészítő fékberendezésnek) a kísérő személy számára is könnyen elérhetőnek kell lennie és legalább 2,5 m/sec2 lassulással, fékhatással kell rendelkeznie,
· a gyújtáskapcsolónak a kormánykerék jobb oldalán kell elhelyezkednie,
· egy 160 x 160 mm-es kék jelzés elhelyezése fehér L 17 felirattal és egy fehér jelzés elhelyezése fekete „Ausbildungsfahrt” felirattal a gépjármű elején és hátsó részén.
A kísérleti modell tartalma, ami az 1999. évi bevezetése óta némileg változott
1. szakasz: alapképzés a gépjárművezető-képző iskolában
A jelentkezést követően, az alapképzés egy gépjárművezető-képző iskolában kezdődik 26 elméleti órával, melyek egyenként 50 percesek. E szakasz óraszáma és tartalma azonos valamennyi kategóriájú gépjárművezetői engedélyre pályázó alapképzésével. Ezután 12 gyakorlati óra következik, ezek egyenként 50 percesek, a jogszabályban előírt szempontoknak megfelelően. Ezt követően egy bemutatkozó megbeszélést szerveznek a jelölt, a hivatásos oktató és a kísérő részvételével. Ennek eredményeképp a jelölt visszaigazolást kap a képző iskolától, amely lehetővé teszi a kísérővel történő képzés megkezdését.
2. szakasz: kísérővel történő vezetés, I. periódus
Ebben a szakaszban a jelöltnek minimum 1000 km-t kell vezetnie legalább egy kísérő (laikus oktató) jelenlétében. Az erre rendelkezésre álló idő nem lehet 2 hétnél rövidebb. Menetnapló vezetése kötelező. Mind a jelölt, mind a kísérő számára legfeljebb 0.05 mg/l légalkohol koncentráció a megengedett.
3.szakasz: első kiegészítő képzés a gépjárművezető-iskolában.
Legalább 1000 km megtétele után mind a jelölt, mind a kísérő visszatér a gépjárművezető-képző iskolába. Egy gyakorlati óra során a kísérők egyike a tanuló mellett foglal helyet. Ezt követi egy módszertani elméleti vita, mely közben legalább a „sebesség megválasztása” és a „helyzet teljes áttekintésének technikái” témák kerülnek napirendre. Megbeszélik személyes tapasztalataikat, elemezniük kell az első 1000 km közben bekövetkezett veszélyes helyzeteket, meg kell vitatniuk a következményeket, következtetéseket kell levonniuk, és célokat kell kitűzniük a következő 1000 km megtételére. A megbeszélés szokásos időtartama általában két tanóra, ami egy tanórára rövidíthető abban az esetben, ha az azt megelőző gyakorlati óra eredményei kielégítőek voltak. A gépjárművezető iskolának igazolnia kell az első kiegészítő képzés megtörténtét.
4. szakasz: kísérővel történő vezetés, II. periódus.
Újabb, legalább 1000 km megtétele kísérővel, mint az I. periódusban
5. szakasz: második kiegészítő képzés a gépjárművezető iskolában. (Második közbenső szint.)
Hasonló az első közbenső szinthez, azzal a különbséggel, hogy az elméleti órán más témák szerepelnek: partnerség a közlekedésben, különleges veszélyek és kockázatok észlelésének technikái a közúti forgalomban. Ezt a foglalkozást az iskola igazolja.
6. szakasz: kísérővel történő vezetés, III. periódus.
Újabb, legalább 1000 km megtétele kísérővel, mint az I. és II. periódusban
7. szakasz: befejező tréning.
A gyakorlati befejező tréning legalább 3 órából áll és tartalmaznia kell a gyakorlati vizsga teljes, legalább 25 perces változatát, valamint az autópályán történő vezetést is. A jelölt és a hívatásos oktató között sorra kell kerülnie egy olyan egyéni elméleti foglalkozásnak, ahol kiértékelik a kísérővel történő vezetés tapasztalatait, és foglalkoznak az alkohol és drog hatása alatt történő gépjárművezetés veszélyeivel. Ennek időtartama általában 2 tanóra, azonban ez egy tanórára rövidíthető, ha a gyakorlati befejező tréning eredményei kielégítőek.
A kísérő részvétele a gyakorlati befejező tréningen önkéntes.
A befejező tréning után a jelölt szabadon jelentkezhet a hivatalos gépjárművezetői vizsgára. A jelentkezéshez csatolni kell a gépjárművezető-képző iskola igazolásait és a menetnaplót a jelölt és az oktatók aláírásával. A jelölt legfeljebb 14 nappal a 17. születésnapja előtt már részt vehet a gépjárművezetői vizsgán. Vezetői engedélyét legkorábban 17. születésnapján kaphatja meg.
Az engedély megszerzését követően a fiatalnak maradéktalanul be kell tartania a „próbaidős gépjárművezetői engedély”-re vonatkozó valamennyi szabályt. A próbaidő a fiatal 18. születésnapján ér véget.
Jelenleg semmilyen járulékos megszorító intézkedést nem alkalmaznak az L 17 modellben képzett vezetők számára. A modell indulásakor az így képzett fiatalok 18 éves korukig még nem léphették át országúton a 80 km/h, autópályán pedig a 100 km/h sebességhatárt, ezt az előírást azonban a tapasztalatok alapján később visszavonták.
 |
|
Ahhoz, hogy egy hívatásos gépjárművezető oktató az osztrák „L 17” modellben oktathasson, bizonyos követelményeknek kell megfelelnie.
Ezek a következők:
· Gyakorlati oktatói képzettség, vagy gépjárművezető utánképző tanfolyami végzettség,
· Legalább egy év tapasztalat gyakorlati és elméleti oktatóként egy gépjárművezető képző iskolában és különleges tanfolyam elvégzése,
· Legalább 3 év gyakorlat gyakorlati oktatóként egy gépjárművezető-képző iskolában és egy különleges tanfolyam elvégzése.
A különleges tanfolyamnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
· 3 óra képzés csoportmegbeszélések moderálására. Itt az elsődleges cél a kísérővel való egyetértés kezelése, a megfelelő előfeltételek megteremtése.
· 3 óra képzés a hagyományos képzéshez viszonyított eltérések megtárgyalására. A fő célok: a saját és a kísérő vezetési stílusának értékelése, a kísérő vezetési stílusának értékelése a lehetséges közlekedésbiztonsági kockázatok szempontjából, megfelelő eljárások az esetleges viták, az egyet nem értés kezelésére.
· 6 óra képzés a jelölt gépjárművezetői képességeinek értékelésére.
A különleges tanfolyam első részét pszichológusok, második és harmadik részét gépjárművezető oktatók képzésére feljogosított személyek tarthatják.
Még néhány szó az „L 17” modell hátterében rejlő motivációkról:
Ausztriában az átlagos vezetési gyakorlat a hagyományos gépjárművezetői engedély megszerzésekor kb. 300 km. A vizsgázók jelentős része kevesebb, mint 3 hét alatt megszerzi gépjárművezetői engedélyét. Ennél azonban hosszabb időre (legalább 6 hétre) van szükség ahhoz, hogy érdemben befolyásolhassuk a gépjárművezető jelöltek szokásait és közlekedési magatartását.
Amikor az „L 17” modellt bevezették, legalább 20 kötelező gyakorlati órára volt szükség, jelenleg csak 18 tanórát követelnek meg. A jelöltek által ténylegesen felhasznált órák száma alig haladta meg a minimális értéket. Ez azt jelenti, hogy a fiatal, kezdő gépjárművezetők csak a vizsga letételét követően gyűjtöttek további tapasztalatot. A tanórák számát elsősorban a költségek korlátozzák, ezért a gépjárművezető képző iskolában minimálisan megkövetelt órák számának növelése nem volt lehetséges. A 16 és 18 éves kor között – bizonyos körülmények esetén már 15 éves kortól – a fiatalok egyéni mobilitása inkább a mopedre összpontosul.
Ugyanakkor a moped-vezetés baleseti kockázata a személy-gépgépkocsiénak mintegy tízszerese! Az „L17” modell bevezetésének egyik célja tehát a motorizált kétkerekűek használatának csökkentése volt.
A nem hívatásos (laikus) oktató segítségével zajló képzésnek nagy hagyományai vannak Ausztriában. Mintegy 30 éve „él együtt” a privát és hívatásos gépjárművezető-képzés. Már 1991-ben olyan képzési modellt vezettek be, amely 17 éves korban professzionális oktatással kezdődött, majd 18 éves korig nem hívatásos (laikus) oktatóval (kísérővel) folytatódott. Akkor viszonylag kevesen jelentkeztek ebbe a modellbe, mert az erre irányuló motiváció igen csekély volt. Az ilyen rendszerű képzés semmilyen járulékos előnyt nem nyújtott. Ez ösztönözte a képzés fejlesztésével foglalkozókat arra, hogy kombinálják a hívatásos és laikus képzést. Ez a modell az említett nehézségeket megszüntetette és olyan előnyöket nyújt, amelyek már nagymértékben segítették elterjedését.
Egyfelől, az önálló vezetés mérsékelt korhatára potenciális kockázatot jelentett, hiszen az érettség alacsonyabb szintje önmagában növelheti a baleseti kockázatot. Másfelől a korhatár csökkentése nagyban növelte az ilyen rendszerű képzés népszerűségét. További nagy előnye, hogy csökkentette a fiatal moped vezetők számát. Másképpen fogalmazva: a fiatalok nem 16 éves moped vezetőként jelentek meg a forgalomban, hanem 17 éves személygépkocsi-vezetőként.
Végül, de nem utolsó sorban ez a modell lehetőséget teremtett a laikus oktatók képzésbe való bevonására is. Rajtuk keresztül a család, a barátok és a munkatársak napra kész információhoz jutnak a közlekedési szabályok változásáról, továbbá ők is részt vállalhatnak a fiatalok közlekedési magatartásának alakításában.
Időközben pedig sor került az itt vázolt modell hatékonyságának vizsgálatára is [1]. A vezetői engedélyek nyilvántartása mellett elemezték a közúti balesetek, szabálysértések adatait is. Méghozzá nagyon igényes módon, matematikai-statisztikai próbákkal. A kutatók a hagyományos képzés és az L 17 modell eredményeit hasonlították össze. Ehhez egyrészt a központi gépjárművezetői engedély nyilvántartás adatait használták fel, másrészt kérdőíves felmérést is végeztek. A vizsgálatból és az 1781 kérdőív elemzéséből az alábbi következtetéseket vonták le.
1. Az L 17 főleg a férfi gépjárművezetőkre gyakorolt kedvező hatást.
2. Az L 17 modell csökkenti a közúti balesetek számát, főleg a gépjárművezetői pályafutás második és harmadik évében.
3. Az L 17 modellel és a hagyományosan képzettek közúti baleseteinek körülményei nem mutatnak szignifikáns különbséget.
4. A saját gépjárművezetői stílussal és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos attitűdök lényegesen eltérnek a hagyományos és az L 17 képzési modell esetén. Bizonyított, hogy a nagyobb kockázatot vállaló gépjárművezetők ténylegesen nagyobb baleseti kockázattal jellemezhetőek.
5. Az L 17 képzésben részesültek jogkövetőbb magatartást tanúsítanak. Kevesebbszer vezetnek ittasan, ritkábban követnek el gyorshajtást, kevesebb alkalommal kellett részt venniük a kötelező utánképzésen. Gépjárművezetői engedélyük ritkábban kerül visszavonásra.
6. Az L 17 képzésben résztvevők az első alkalommal sikeresebbek a gépjárművezetői vizsgán.
7. Az L 17 vizsga után csaknem valamennyi jelölt felhagy a moped használatával, helyette személygépkocsit vezet.
8. Az L 17 modellben képzettek átlagos futásteljesítménye meghaladja a hagyományos képzésben részesültekét. A gépjárművezetés motivációi és körülményei tekintetében nincs különbség a két csoport között.
9. Az L 17 modellben vizsgázottak nagymértékben meg vannak győződve arról, hogy oktatásuk hasznos volt, elsősorban a baleseti kockázat csökkentésében. A hagyományos képzésben részesültek ugyancsak úgy hiszik, hogy az L 17 modell hasznos a baleseti kockázat csökkentésében, de azt gondolják, hogy ez a hatás rájuk nem vonatkozik.
10. Az összes gépjárművezető jelölt számán belül az L 17 modellel képzettek részaránya a kezdeti 15 %-ról folyamatosan növekszik. Az előrejelzések szerint ez az érték hamarosan eléri az 50 %-ot.
Összegezve: a kísérővel történő gépjárművezető-képzés különböző formáit már 18 európai országban alkalmazzák. Többek között Németország 13 szövetségi tartományában (a 16-ból), Ausztriában, Franciaországban, Nagy Britanniában, Olaszországban, Norvégiában, Svédországban, Svájcban, stb. Mindenesetre az figyelmet érdemel, hogy a legjobb közúti biztonsággal büszkélkedő országokban alkalmazzák ezt a képzési modellt, míg pl. a visegrádi országokban nem, sőt, van ország, ahol kifejezetten tiltják. A témával kapcsolatos további fejleményekről, részletekről következő cikkünkben számolunk be.
Prof. Dr. Holló Péter
okl. gépész- és gazdasági mérnök, az MTA doktora.
IRODALOM:
[1]: Basic driver training: new models, Final report, University of Turku, VTI, CIECA, SWOV, bfu, TRL, BASt, KfV, 2014.
Martina Hendrix, CIECA: A survey of Accompanied Driving, CIECA-VdTUEV Accompanied Driving workshop, Berlin, December 14, 2006
